Csapatunk vállalja megújuló energiaforrások telepítését, klímák, hőszivattyúk telepítését, hőszivattyús fűtés kiépítését, , valamint a megvalósuláshoz szükséges tervek elkészítését az alábbiakban részletezett feladatok elvégzésével.
Ahhoz, hogy a megújuló energiaforrás az előírások szerint megvalósulhasson az alábbiakban részletezett feladatokat kell elvégezni.
A hőszivattyús fűtési rendszer nagy előnye emellett, hogy más, megújuló energiaforrásokat hasznosító eszközökkel is összeköthető, így akár napelemekkel, vagy napkollektorokkal kombinálva minimálisra lehet csökkenteni a rezsiköltségeket, ráadásul mindezt a fenntartható jövő jegyében.
A hőszivattyúról általában
A hőszivattyú a környezet energiája, azaz geotermikus energia hasznosítására szolgáló készülék, melyet fűtésre, hűtésre, valamint melegvíz előállításra használnak. A készülék a működtetésére felhasznált energiát nem közvetlenül hővé alakítja, hanem külső energia elvonásával a hőt alacsony hőfokszintről magasabb hőfokszintre emeli, általában a föld, a víz vagy a levegő által eltárolt napenergiát hasznosítva.
Előnyei:
- Költséghatékony: Mint arra már utaltunk, a hőszivattyús fűtés rendkívül gazdaságos alternatívát jelent a fűtési időszakban, de akár a nyári hőségben is segítségére lehet a klimatizálásban. A hatékonyságot úgynevezett COP értékkel lehet kimutatni, azaz, hogy egy-egy berendezés 1kWh villamosáram felhasználása mellett mennyi hőenergiát képes előállítani. A hőszivattyú esetében ez az érték 2 és 5 között mozog.
- Nyáron hűtésre, télen fűtésre használható: A hőszivattyú telepítés nem csak télen hozza vissza a befektetett pénzt, hiszen akár nyáron is használható, sőt, igen csak gazdaságos a klimatizálást ily módon megoldani. Nyáron a keringtetési irány megváltoztatásával a talajszondás hőszivattyú a lakásból kivezeti a felmelegedett levegőt, míg a hűs, frissítő levegőt befelé irányítja.
- Nincs szükség gázkazánra és egyéb energiahordozóra: A hőszivattyú fűtés alkalmazásával számos kényelmi funkcióval is gazdagodhat otthona, ugyanis nem lesz szüksége a továbbiakban gázkazánra, kályhára, gázkonvektorra stb. Tehát nem kell gondoskodnia a téli tüzelő megvásárlásáról, se az évi kéményseprés lebonyolításáról.
- Környezetbarát ugyanis használata során nem keletkezik káros anyag: A hőszivattyú telepítés végül, de nem utolsó sorban a környezetbarát energiahasználat egyik zászlóshajója. Működtetése során nem keletkezik semmilyen káros anyag, mint például gázok, vagy égéstermék. Ez azt jelenti, hogy a környezetre tulajdonképpen semmilyen károsító hatása nincs, ráadásul a megújuló energia felhasználása tovább növelhető egyéb zöld energiát hasznosító rendszerekkel.
Felhasználási területei:
– Fűtés: A hőszivattyú a hőforrásból elvont hőt a berendezés, általában a zárt körben keringetett víz fűtőközeg felmelegítésére használja fel. Elsősorban az alacsony hőmérsékletű fűtési módok alkalmasak hőszivattyú segítségével történő felhasználásra. Padló-, fal- és mennyezetfűtés jöhet számításba, ahol a nagy hőleadó felület miatt már 35 °C is elegendő.
– Melegvíz-készítés: Használati melegvíz készítésére is felhasználható a hőszivattyú, de a kondenzátor oldali felső hőmérséklet határ kb. 55-60 °C, emiatt a melegvíz hőmérséklete 60 °C alatt marad.
– Hűtés: A folyamat megfordításával a fűtésnél hőforrásként használt közegnek adja át a helyiségekből elvont hőt.
Egy háztartás energiaköltségének 75%-át a fűtés és a vízmelegítés jelenti. Az energiaigény fokozatosan növekszik, mivel egyre gyakoribb az épületek hűtését célzó beruházás. Hőszivattyúval mindhárom igény kielégíthető, ami jelentős költségmegtakarítást jelent. A hőszivattyús fűtés rendkívül gazdaságos, azonban nem szabad elfelejteni, hogy ennek működtetéséhez is szükség van elektromos áramra. Nem a fűtőtestek felmelegítéséhez, hanem a keringtető szivattyúk működtetéséhez, ugyanakkor a felhasznált elektromos áram többszörösét tudja hőenergia formájában előállítani és hasznosítani.
A hőszivattyú működési elve:
A hőszivattyú a környezetből (talaj, víz, levegő) vonja el a hőt, és a fűtőrendszernek adja át. A hűtőberendezés körfolyamata egyszerű fizikai törvényszerűségek alapján megy végbe. Az üzemi anyag, egy már alacsony hőmérsékleten forró folyadék, körfolyamatban cirkulál, ahol egymás után elpárolog, besűrűsödik, cseppfolyósodik és expandál.
– Hőfelvétel a környezetből: Az elpárologtatóban alacsony nyomáson van a folyékony üzemi közeg.
A környezeti hő hőmérsékletszintje az elpárologtatónál magasabb, mint az üzemi közeg nyomásnak megfelelő forrási hőmérséklete. A hőmérsékletkülönbség hatására a környezeti hő az üzemi közegnek hőenergiát ad le, aminek következtében az felforr és gőzzé válik. Az ehhez szükséges hőt a hőforrás szolgáltatja.
– Hőmérséklet emelkedés a kompresszorban: Az elpárologtatóból folyamatosan szívott gőz halmazállapotú üzemi közeget a kompresszor sűríti. A sűrítés során emelkedik a gőz nyomása és hőmérséklete.
– Hőleadás a fűtőrendszernek: A gőz a kompresszorból a kondenzátorba jut, amelyet fűtővíz jár át. A fűtővíz hőmérséklete alacsonyabb, mint az üzemi közeg kondenzációs pontja, ezért a gőz lehűl és ismét cseppfolyóssá válik. Az elpárologtatóban felvett energia (hő) valamint a sűrítés folyamán bevezetett villamos energia a kondenzátorban ismét felszabadul, amit a fűtővíz vesz át.
– A körfolyamat bezárul: Az üzemi közeg az expanziós szelepen keresztül visszajut az elpárologtatóba. Az üzemi közeg a tágulási folyamatban a kondenzátor magas nyomásáról visszakerül az elpárologtató alacsony nyomására. Az elpárologtatóba belépő folyadék ismét eléri a kezdeti nyomás és hőmérséklet szintjét. A kör ezzel bezárul.
A hőforrás
A hőforrás megválasztása a hőszivattyús fűtés rendszerekbe való betervezésének legfontosabb eleme, mert mind a beruházási, mind az üzemeltetési költséget jelentős mértékben befolyásolja. A hőszivattyús rendszereknél döntő többségben háromfajta környezeti közeg jöhet számításba.
- levegő,
- talaj,
- talajvíz.
Ezen kívül léteznek még egyéb hőforrások is, de a hőszivattyús rendszereknek 95%-a a fenti három hőforrásra épül.
Hőhasznosítás földkollektorokkal:
A geotermikus energia, a talaj hőjének elvonása a talajban nagy felületen elhelyezett műanyag csőrendszeren keresztül történik. A műanyag csöveket 1,2-1,5 méter mélységben fektetik a talajba. A felszálló vezetékek hossza lehetőleg ne haladja meg a 100 m-t, ellenkező esetben túl nagy a nyomásveszteség és az igényelt szivattyúteljesítmény. A műanyag csövekben a keringető szivattyú hatására cirkuláló glikol-víz elegy felveszi a talajban tárolt hőt. Ezt a hőt hasznosítja a hőszivattyú helyiségfűtés számára. A hőtől megfosztott talaj regenerációja mindjárt a fűtési időszak második felében elkezdődik a fokozódó napsugárzás, valamint csapadék hatására, ami azt jelenti, hogy a hőtároló talajt a következő fűtési időszakban ismét hasznosítani lehet fűtési célokra.
Hőhasznosítás talajszondákkal:
A nagy felületigény illetve a helyhiány miatt a vízszintesen vezetett földkollektorok kivitelezése gyakran még új épületek esetében is nehéz. Ezért manapság egyre inkább az 50-150 m mélységig függőlegesen behelyezett földhőszondák kerülnek alkalmazásra a geotermikus fűtés kialakításakor. A szondák PE csőből készülnek. Leggyakrabban négy csövet helyeznek be egymással párhuzamosan. A glikolos víz két csőben áramlik az elosztóból lefelé, és két másik csövön keresztül jut vissza a gyűjtőhöz. A földhőszondák tervezésének és behelyezésének alapfeltétele a talajminőség, a rétegsor és a talajellenállás pontos ismerete, valamint a talaj- vagy rétegvíz megléte, ill. a vízszint és folyásirány meghatározása.
Hőhasznosítás talajvízből:
A talajvíz optimális hőforrás a hőszivattyús fűtés kiépítéséhez, hiszen hőmérséklete az egész évben csaknem állandó (8-12 °C között). A hőhasznosításhoz ki kell alakítani egy szívókutat és egy nyelő- vagy lecsapolókutat.
Hőhasznosítás környezeti levegőből:
A levegő/víz-hőszivattyúk, a talaj- és talajvíz-hőszivattyúkhoz hasonlóan, egész évben üzemeltethetők. A levegő/víz-hőszivattyú esetében a hőforrás méretezését a készülék szerkezete, ill. mérete határozza meg. A szükséges levegőmennyiséget a készülékbe beépített ventilátor juttatja légcsatornákon keresztül az elpárologtatóhoz, és eközben a levegő lehűl. A légbevezető és –kivezető nyílásokat úgy kell elrendezni, hogy ne keletkezhessen ún. levegő rövidzárlat.
Hatékonysága
A hőszivattyús rendszerek hatékonysági tényezője villamos hálózati szempontból többszörösen meghaladja a 100%-ot, azaz a kompresszort meghajtó 1kW-os energia 3-4 hőenergiát termel. A hatékonysági tényező értéke alapvetően függ a környezeti energiaforrás (talaj, talajvíz, levegő) hőmérsékletétől és az elérendő hőfok különbségétől. Minél kisebb ez a hő különbség, annál nagyobb a hőszivattyús fűtés hatékonysági tényezője.
A hőszivattyús fűtés egy korszerű épület olyan hőközpontja lehet, mely egy készülékben biztosítja a téli fűtés hőigényét, a nyári hűtési teljesítmény szükségletét, használati melegvizet termel és nem igényel külön segédberendezést (pl. gázkazán).
A hőszivattyú telepítés energiatakarékos és környezetbarát, beépítése megteremti az építés és a környezet harmóniáját, csökkenti a káros légszennyezést és alkalmazásával emberbarát fűtési rendszerek valósíthatók meg.
Teljes körű megvalósítás, a tervezéstől a kivitelezésig
Vállaljuk mind lakóépületek, mind pedig vállalkozások részére, akár nagyobb létesítmények hőszivattyús fűtéssel történő kialakítását.
A belső gépészeti rendszer tervezése és kivitelezése
- Csapatunk vállalja az épületen belüli gépészeti rendszer megtervezését, figyelembe véve az épület nagyságát, adottságait és az ehhez kialakított, a geotermikus energia kinyerésére telepített, méretezett talajszondát.
- A kivitelezés során első lépésként a tervnek megfelelő fűtést biztosító gépészeti elemek (csövek, fűtőtestek, stb.) elhelyezése történik a lakóterekben.
- Következő lépésként a csatlakozások, mérőórák és az egyéb gépészeti elemek kerülnek beszerelésre.
- Ezután történik a hőszivattyú telepítése, a rákötések, és csatlakozások biztosításával.